Interjút adott a kancelláriaminiszter a jövő évi büdzsé tervezetéről.

Nem lesz választási költségvetés jövőre Magyarországon – jelentette ki Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter a Világgazdaság című napilapnak adott interjújában. Szavai szerint „téved”, aki mást mond. Mint fogalmazott, az Orbán-kormány évek óta következetesen „szigorú, fegyelmezett” költségvetési politikát folytat, „nem szórja” az adófizetők pénzét, és így lesz ez 2018-ban is.

Elmondás szerint, mindennek ellenére nem lesznek „vesztes” minisztériumok: az egyes tárcák legalább akkora büdzsével gazdálkodhatnak majd jövőre, mint most 2017-ben.  Hozzátette, 2018 és 2019 között már nem csak európai uniós, de saját állami forrásokból is jelentős infrastruktúra- és városfejlesztési beruházások lesznek. Ennek fedezetét a növekedés jelenti majd.

A miniszter beszámolójából az is kiderült, a jövő évi büdzsének három fontos sarokköve lesz: javítani szeretnék a foglalkoztatást, erősíteni a családtámogatási rendszert, egyúttal többet költenének a védelmi kiadásokra.

Utóbbi kapcsán elmondta: a jövőben is komoly forrásokat szánnak a rendőrség fejlesztésére; annál is inkább, mivel a több és jobban felszerelt rendőrnek köszönhetően jelentős javulás látszik a bűnügyi statisztikákban. Mint fogalmazott, ez nem csak a emberek biztonságérzete, de az ide települt vállalkozások és befektetők számára is igen fontos.

A védelmi kiadásoknál maradva azt is elmondta, a kormány előtt van egy 2020–2026-ra szóló nagy ívű honvédségfejlesztési terv, mely – többek közt – a magyar hadiipar feltámasztásra is tesz javaslatokat. Példaként kiemelte, „az már komoly teljesítmény lenne, ha a rendvédelmi erőinket hazai gyártású fegyverekkel tudnánk ellátni”.

Az önálló hadiipari képességet erősítenünk kell, mert Magyarország csak akkor lehet a térség legerősebb országa, ha a hadseregét is ütőképessé tesszük – mondta a miniszter.

A minimálbér-emelésről szólva határozottan cáfolta, hogy az a szürke- illetve a feketegazdaság felé tolná az embereket.

A bérmegállapodás előtt számtalan helyen azt tapasztaltam, hogy azok a munkaadók, akik jól teljesítenek, bérnyomás alatt vannak, és folyamatosan emelni kellett dolgozóik fizetését, ha meg akarták őket tartani, vagy újakat akartak bevonni a termelésbe. A béremelés miatt a feketefoglalkoztatás csökkenni fog – mondta a politikus, egyúttal hozzátette, az alapfizetések 2018-ban tovább emelkednek; a minimálbér 138 ezer, a garantált bérminimum pedig 180 ezer forintra nő.

A külföldön dolgozó magyarokra vonatkozó kérdésre úgy válaszolt, „nem a magyar kormány küldi”, hanem „kint várják” őket.

Jó néhány nyugat-európai ország a kelet-közép-európai tagállamokból származó, alacsony bérért is munkába álló, keresztény, fehér fiatalokat keresi, azokat, akik szeretnek és tudnak is dolgozni – mondta a kancelláriaminiszter. Hozzátette, a kint dolgozók közül sokan rosszabb körülmények közt élnek, „kizsákmányolják magukat”, miközben a drágább megélhetés miatt kevesebb pénzük jut kikapcsolódásra, szórakozásra.

Lehet, hogy idehaza nem lehet annyit keresni, mint Nyugaton, de ha tovább tudjuk javítani az életkörülményeket, már nem éri meg vendégmunkássá válni. Magyarországon kevesebb ugyan a fizetés, de mégis jobb az élet, mint ha Nyugaton lennél rabszolga – fűzte hozzá a tárcavezető.

Az EU-s források kapcsán hangsúlyozta, Magyarország az uniós pénzek felhasználása tekintetében az elsők között van. Ebben a ciklusban már gazdára talált teljes fejlesztési keret 55-60 százaléka, összesen mintegy 4860 milliárd forint. Szerinte 2020 után is lesznek EU-s pénzek; igaz főleg visszatérítendő források. Mint mondta, a régió az Európai Unió egyik fontos „gazdasági tartaléka”, ahol „munkaerő, fogyasztó, piac, valamint növekedési és ipari potenciál is van”, így, amennyiben „az EU a globális versenyben tényező akar maradni” nem „írhatja le” a közép-európai államokat.

A beszélgetés során szó esett még a paksi beruházásról is. A miniszter beszámolója szerint a projekt 10 ezer új munkahelyet és 1 százalékos GDP-növekedést teremt majd, ugyanakkor nem okoz orosz függőséget, lévén az üzemanyag bárhonnan beszerezhető lesz.

Paks II. ezzel együtt hosszú távon az ország energiaszükségletének csupán felét fedezni majd, a másik fele zöldáram lesz – közölte Lázár János.