Hétfő este a Vásárhelyi Esték rendezvénysorozat keretén belül a reformáció 500. évfordulójáról beszélgettek a városi könyvtárban.

Vallás-, illetve kultúrtörténeti beszélgetésről szólt az este. Fényesi Tóth János szerkesztő-műsorvezető, Bán Csaba református lelkésszel beszélgetett.

„A vallás, a hit egy idős az emberiséggel.” – mondta el fényesi Tóth János. Hozzátette, az embert mindig is hajtotta a tudásvágy és a kíváncsiság, ha pedig valamit nem értett, gyártott hozzá egy elvet. Úgy is lehetne fogalmazni: megvallotta, hogy hogyan látja a világot, majd egyre több dolgot társított ehhez a valláshoz, például neveket, történeteket. Természetesen minden kornak mást jelent a vallás.

fényesi Tóth János

Beszéltek a mai estén azokról az okokról, amelyek elvezették Luthert oda, hogy szükségesnek látta a hit megreformálást, arról, hogy milyen volt a fogadtatása a reformációnak, pontosabban azoknak a mozgalmaknak, amelyek a reformáció égisze alatt jöttek létre, de szóba jött az is, hogy szükség van-e egy új reformációra.

Bán Csaba

„Ma nem az egyházi szerepre szeretnék fókuszálni, hanem a társadalmira. Arra, hogy a reformáció 500 évvel ezelőtt Európára, a történelemre, az akkori társadalomra és az azt követő életre milyen hatást gyakorolt.”- mondta el a beszélgetés előtt Bán Csaba református lelkész. Hozzátette, a magyarországi reformáció is szóba fog kerülni, amit kevésbé szoktak említeni.

Bár a reformáció alapvetően egyházi megújulás, Bán Csaba felidézte, több társadalomkutató is azt állapította meg, hogy a társadalmi folyamatokra az utóbbi ezer évben a legnagyobb hatással a reformáció volt.

A reformáció idejében a társadalom és az egyház nem vált el élesen egymástól, napjainkban azonban más a helyzet. Bán Csaba hozzátette, az ő gyülekezetük vállal társadalmi szerepet, amelynek egyik haszna, hogy rengeteg család közelebb kerülhet a Szentíráshoz.

Kiemelte azt is, fontos, hogy az egyén tudja, hogyan legyen keresztény. Egy példát említett: régen a mindennapok része volt a Szentírás olvasása, ez azonban ma már kiveszőben van.

Luther életéről és a korabeli katolikus egyházról is szó esett az estén. Megtudtuk azt is, hogy Luther nemcsak allegorikusan értelmezte a Bibliát, a szövegre is figyelt. Később, amikor zarándokútja során Rómába látogatott, döbbenten tapasztalta az ottani vallási vezetők életvitelét. Ez a felháborodás volt az egyik meghatározó pont, ami végül elvezetett a reformációhoz.