Mit tehetünk, ha felmerül az igény az otthoni egyensúly helyreállítására?

Mint kétgyermekes anyuka és házassági tanácsadó kiemelt figyelemmel hallgatom azokat a beszélgetéseket, melyek a családi élet nehézségeiről, szépségeiről szólnak. Szeretem mások történeteit hallgatni, mert így nem csak szakkönyvekből fejleszthetem magam, hanem valódi kapcsolatokra, egy újabb férj – feleség viselkedésre kapok rálátást.  Mivel mindannyian mások vagyunk, így sok egyedi megoldás születik a párkapcsolat működtetésére is. Arra azért közösen bólogatnak a párok, hogy a gyermekek megszületése után a szexuális együttlétek mennyisége és minősége negatív irányba változik. Szerencsére sok esetben felmerül az igény az otthoni egyensúly helyreállításában.

De miért törik meg a varázs?

Nem kell nagy kutatást végezni ahhoz, hogy rátaláljunk az első alapvető dologra, miszerint a családi életben a kisgyermekes időszakban a főszereplők: anya, apa, gyerekek.  Csupa szív,szeretet.  A férfi és a női minőség egy kissé háttérbe szorul. Ha egészen kicsik a gyerekek, klasszikus felállás szerint apa dolgozik, anya otthon van a kicsivel, mos, főz, takarít. Amikor apa hazaér, nem egy bombázó várja, hogy kényeztesse, hanem egy fáradt anya és a közös játékot igénylő, nyüzsgő gyerek.

Apa is fáradt, anya is fáradt, közösen harcolnak a barikádon, hogy a gyermeküknek a legjobbat adják. Vacsorafőzés közben vagy utána – amíg a gyermek hagy némi szusszanásnyi időt – megvitatják az aktuális családi gondokat, kötelességeket, tennivalókat, majd újra felveszik az anya-apa trikót és készséggel válaszolnak a gyerek ezredik kérdésére. A pozitív dolgok, a jó történések mesélésére már csak kevés idő és talán csak fél fül marad és ezzel el is telt a nap. Jöhet a fürdetés, fektetés.

Ha már nem kell altatni a gyermeket, akkor a szülők bekucorodnak az ágyukba és beszélnek pár szót, olvasnak vagy filmet néznek, majd mikor már biztonsággal tudják, hogy a gyerek elaludt, megpróbálnak suttogva és lábujjhegyen ölelkezni. Ha több gyerek van, várható, hogy valamelyik még ilyenkor is felkiált, vagy vizet kér, vagy bolyongani kezd a mosdóba. Az intim pillanat elveszti a varázsát. Ha a gyerek a szülők között alszik, akkor meg el sem indul a varázslat. Ott fekszik az ágyban apa és anya, akik sóvárogva gondolnak a megismerkedésük első pár hónapjára jellemző aktív együttlétre. Egy ideig még próbálkoznak orvosolni a helyzetet, de ha sorozatosan akadályba ütköznek, csökkenni kezd a próbálkozások száma. Beleszoknak.

Megoldás?

A hiányállapotban mindenki másképp kezdi el kielégíteni a testi-lelki vágyait. Van, aki elnyomja magában, gondolva, hogy szex nélkül is képes működni egy kapcsolat, valaki a spontán és gyors megoldások híve lesz, míg mások külső forrásokat igényelnek a vágyak csillapítására. Mindegyiknek lesz vonzata, amivel a családnak együtt kell megbirkóznia. Csalódás, elégedetlenkedés, elhidegülés, és ez csak néhány a palettáról.

Ha elindul a pár a közömbösség útján, és megszokja azt, akkor nehezebb lesz visszafordulniuk, és mondhatjuk, hogy a szex nem lehet ennyire jelentős egy párkapcsolatban, de ha közvetlenül nem is, közvetve mindenképpen billenti az egyensúlyt. A felek magányossá válnak a családi közösségben, előbb-utóbb felmerül a kérdés, hogyan legyen tovább. Együtt vagy külön?

A napi rutint általában a kényelem diktálja, persze az észszerűség mellett.  Viszont, ha jól működő párkapcsolatra vágyunk, akkor elengedhetetlen időről-időre felülvizsgálni a rutin programjainkat, megnézni azt, hogy amit a kényelem kívánt pár évvel ezelőtt, azon hol és miben lehet változtatni, hogy a mostani vágyaink is teljesülhessenek.

Nem könnyű az új szokások bevezetése. Kezdetben nehézséget okozhat és ellenállásba ütközhet a kisgyermek saját szobába irányítása, a szülői hálószoba intim szférává alakítása, a párok egymás felé fordulása, a kedves gesztusok újrafelvétele a napi szokások közé.

Akik éveken át, rosszabb esetben évtizedekig hagyták elveszni a fonalat, azok a megújulás kezdeti fellángolása után, a nehézségekbe ütközéskor könnyen feladhatják. Időbe telik, míg mindenki újrapozícionálja magát és a másikhoz való viszonyát.

Segíthet az átállásban, ha a párunkkal közös célokat tűzünk ki, amit gyakran felelevenítünk, közös programokat szervezünk, ha segítjük egymást a házimunka elvégzésében, érdeklődünk a másik munkája, hobbija iránt, ha kedves gesztusokat teszünk egymás felé, ha dicsérjük a párunkban azt, amiben jó, ha hangot adunk annak, hogy mennyire tetszik nekünk.

Okozat és nem ok

A szexuális együttlétek ritkulása, adott esetben elmaradása egy okozat és nem oka a kapcsolat megromlásának.  Érdemes megkeresni azt az időszakot, amikor még működött a dolog, megtalálni azokat a körülményeket, érzéseket, gondolatokat, melyek anno megteremtették az intim közelséget és kialakítani egy visszaemelő stratégiát. Jó, ha meg tudjuk határozni a helyünket és felelősségünket a kialakult helyzetben. Néhány jól irányzott kérdés segíthet ebben:

  • Miben változott a páromhoz való hozzáállásom?
  • Miért nem tudok magamra jó nőként/férfiként tekinteni?
  • Miért haragszom a társamra?
  • Mit jelent számomra a szexuális együttlét?
  • Mit érzek, ha a kikopott intimitásra gondolok?
  • Mit vagyok kész megtenni a helyzet javulása érdekében?

Ha az egymás iránt érzett szeretet és elköteleződés nem múlt el, akkor jó eséllyel indul el a pár a közös életük új, izgalmas és kielégítő szakaszán.

 

További párkapcsolat-javító, önbizalom növelő írásokért kattints a blogra!

Laskai Nelli
házassági tanácsadó, szerző
a Boldognak lenni és a Két férfi között című könyvek szerzője